2014. november 28., péntek

Betegség áldásai

A múlt hét végén felütötte a fejét nálunk a hasmenés. Ez jó ürügynek mutatkozott, hogy itthon töltsünk egy hetet. Közben édesapa is bedobta a törülközőt, garatgyulladással ő is társult a lábadozók sorához. Egy újabb őszi szünet!
Úgy gondoltam, hogy ezt a hetet kihasználjuk a készülődésre, hangolódásra. Előttünk az ünnepek.
Bár megkísértett az a gondolat, hogy félreseperjem az ünnepeket, hiszen hiábavalóságok, sok emberi hagyománnyal ötvöződik. A Bibliában amúgy sem találunk utalást a Karácsony megünneplésére sem. De aztán a Lélek biztatott. Itt egy jó lehetőség a család bevonásával sütni-főzni, díszítgetni. Fontosak az ünnepek. A gyermekek számára pedig különösen élvezetes a készülődés ideje. (Emlékezzek csak vissza a saját gyermekkoromra!)
5Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében. 6Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg. (Róma 14. fej.)
Végre nem egyedül kellett elkészítenem az apró meglepetéseket az adventi naptárhoz. Összefogtunk. Sütöttünk mézeskalácsot, főztünk csokoládét aszalt gyümölcsökkel gazdagítva, müzlit. Majd mindezt becsomagolva betettem a naptárunk zsebecskéibe. Feldíszítettük közösen az adventi koszorúnkat is. Ellátogattunk a könyvtárba, családi programon vettünk részt közösen. Egy szóval, jól telt a hetünk.
(A közös tevékenységek mellett az sem volt mellékes, hogy nem kellett korán kelni, szundíthattunk eleget.)



Boglárkánk

Máténk

Imolánk, aki a abban a korban van, amikor mindenre felmászik, megkóstol, kiborít, összeilleszt

Figyelitek, hol van a leányka ujja? Nem egyszer fordult már elő, 
hogy dolgozva a gépen egyszer csak kinyomta a főkapcsolót

Imola a kis pesztrájával 

Őszi levélhullás- gyümölcsfalevelek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése