2019. április 24., szerda
Tavaszi élmények
Végre elérkezett a tavaszi szünet. Rövidsége miatt 1 napos kirándulást terveztünk. A férj szíve hazahúzott, így végül Erdélyben kötöttünk ki, Vársonkolyosra (Királyerdő) utaztunk. Gyönyörű időt kaptunk. Szurdokvölgyben meneteltünk, közben többször kellett a patakon átkelni. Viszonylag szárazon megúsztuk, bár édesapa egyik lába megmerült a vízben. A változatos táj miatt nem lehetett panaszszót hallani, a gyermekek jól bírták a kiképzést. A Bíró Lajos barlangot tűztük ki célul, de mikor a 1,5 órásra jelölt útból már megtettünk 2 órát, nem mertük az apró lábak miatt folytatni a keresést. (Hiszen visszafele is meg kell tenni ugyanezt a távot!) De a barlangélményt nem szerettük volna kihagyni, ezért a térképen jelölt Izvorului barlang után nyomoztunk, amely szintén az utunkba esett. Tábla nem jelölte, de egy apró hasadék felkeltette magára a figyelmet, így édesapa felmászott, hogy közelebbről szemügyre vegye. Közben a szemfüles lányunk sziklára festett jeleket fedezett fel, én pedig felismertem a barlang és a forrás jelöléseket. Már csak az a kérdés maradt hátra, hogy hol lehet a barlang bejárata. Édesapa felfedező útra indult, hamarosan rá is lelt. Meredek hegyoldalon kellett óvatosan megközelítenünk a barlang száját, amelyen csak kúszva lehetett bejutni. Egy kisebb teremben találtuk magunkat, ahol különleges fehéres, ásványokban gazdag víz csordogált a lábunk alatt.
Élményekben gazdagodva tértünk haza. Kár lett volna kihagyni a barlangot!
Élményekben gazdagodva tértünk haza. Kár lett volna kihagyni a barlangot!
Függőhíd a Sebes-Körös fölött
Átkelőhely a patakon
Fejlámpák fényénél készült barlangfotó
Húsvétra
Nagyok számára:
(Összeállította és írta: nagnus)
Ha a kövek beszélni
tudnának
„A
sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: Mester, utasítsd
rendre a tanítványaidat! De ő így válaszolt: Mondom nektek, ha
ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lukács
19, 39-40.)
Kövek (sírkő):
Egy férfi fekszik
élettelen,
teste lepelbe
tekerve,
kezén-lábán
szegek helye.
Vajon mit
követhetett el,
hogy kereszt lett a
végzete,
ezért kezén-lábán
szegek helye?
Tanítványai azt
suttogják:
ártatlan,
mások vétkét
vállalta.
Most teste lepelbe
tekerve,
kezén-lábán
szegek helye.
Hirtelen
megremegtem,
minden mozgott
körülöttem.
Elgördített Isten
keze,
amin láthatók a
szegek helye.
Feltámadt Jézus-
én is hirdetem,
mily nagy az isteni
szeretet,
erre emlékeztet
átszegzett keze.
De most szóljanak a
fiak, akik megszabadultak:
Fiak:
Én is élettelen
feküdtem,
a bűn kötelékével
körbekötve,
magamtól szabadulni
nem tudtam,
szellemileg halott
voltam.
De láttam egy
kezet,
melyen látszott a
szegek helye,
letépte rólam
köteleim,
nem tartanak fogva
most már bűneim.
Új életre támadtam
fel,
Isten gyermeke
lettem,
mert megmentett
átszegzett keze.
„Ha
valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme:
új jött létre.”
(2.
Korintus 5,17.)
„Azt
tartsátok ti is magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek
Istennek Krisztus Jézusban!” (Róma 6,11.)
„Ha
tehát feltámadtatok Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent
vannak, ahol Krisztus van, aki Isten jobbján ül.” (Kolossé 3,1.)
Kicsik számára:
Vlagyimir
Szutyejev: Kispipi és Kisréce
Húsvét
margójára
Kisréce:
Megszülettem!
Kispipi:
Én is!
Kisréce:
Sétálni megyek .
Kispipi:
Én is!
Kisréce:
Kapirgálok egy kicsit!
Kispipi:
Én is!
Kisréce:
Gilisztát találtam!
Kispipi:
Én is!
Kisréce:
Fogtam egy lepkét!
Kispipi:
Én is!
Kisréce:
Fürödni fogok!
Kispipi:
Én is!
Kisréce:
Már úszom is!
Kispipi:
Én is . Segítség!
(Kisréce
kihúzta Kispipit a vízből.)
Kisréce:
Megint fürödni megyek egy kicsit.
Kispipi:
De
én nem!
Narrátor:
Hiába
cselekszel úgy, mintha Krisztus követője lennél,
ha
nem hiszel abban,
akinek
átszegezték kezét.
Gyülekezetbejárás,
tized, buzgó misszió,
mit
sem ér, ha nem
Jézus az alapod.
Sok
minden lemásolható,
de
az örök élet mással nem pótolható.
Ha
véget ér életed,
vajon
örökséged lesz a Mennyekben?
„Aki
pedig hallja beszédeimet, de nem cselekszi, az hasonló ahhoz az
emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát:
beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és
teljesen elpusztult.” (Lukács 6, 49.)
„Vigyázzon
azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem
vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki
mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát,
szénát vagy szalmát, az a nap fogja világossá tenni, mivel
tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá
lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára
tenni.” (1. Korintus 3, 10-13.)
(Összeállította és írta: nagnus)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)