2018. december 7., péntek

Hálaadónapra

Elhangzott a Püspökladányi Baptista Gyülekezetben:


Eleanor H. Porter: Az élet játéka- részlet
(átdolgozta: nagnus)

Szereplők: Polyanna és Nancy, az alkalmazott


Mesélő: Az árva Polyanna gazdag nagynénjéhez költözik. A szép kúria kis padlásszobájában kap helyet. Polyanna az élet nehézségei között tanulta meg a játékot, amelyre- a párbeszéd során- bennünket is biztat. A vacsoráról elkéső Polyannát, Nancy, a mindenes ezekkel a szavakkal fogadja:

N: Szegény báránykám! Bizonyára már alaposan megéhezett! Attól tartok, hogy most már… most már csak tejet és kenyeret vacsorázhat, borzasztóan sajnálom!

P: Miért? Én nagyon örülök neki!

N: Örül? Ugyan minek?

P: A tejnek és a kenyérnek. Nagyon szeretem mind a kettőt. Meg aztán annak is örülök, hogy magával vacsorázhatom!

N: Úgy látszik kisasszonyka, maga a világon mindennek tud örülni.

P: Hát persze, hiszen erre megy a játék!

N: Miféle játék?

P: Hát… az örömjáték. A papa tanított rá. Akkor kezdődött, amikor a mankók érkeztek a missziós hordóban…

N: Mankók…?

P: Igen. Tudja, annyira szerettem volna egy babát. Papa kérte is, hogy küldjenek, de amikor megérkezett a hordó, egy pár kis mankó volt benne. Akkor kezdtük játszani a játékot.

N: No, én aztán igazán nem értem, mi játszanivaló van egy pár mankóval?

P: Éppen ez az érdekes benne. Mindenben kell találni valamit, aminek örülhetünk.

N: Hogy lehet örülni annak, ha az ember babát szeretne és mankót kap helyette?

P: Ó, hát annak örültem, hogy nincs szükségem rá! Később is mindig játszottuk. Mennél nehezebben megy, annál érdekesebb.

N: Polyanna kisasszony, ugyan én nem értem egészen, amit itt magyarázott, és nem is vagyok valami ügyes a játékokban, de magával játszom, ha addig élek is!