2019. május 13., hétfő

Miért nem igénylem?

Az egyik szomorú megállapításom, hogy nincs nagy választási lehetőségünk. Iskolaotthon vagy iskolaotthon. A törvényben felkínált napközis alternatíva sok helyen csak elméletben létezik. Hiába a szóbeli megegyezés, hogy mi szeretnénk az iskolaotthont mellőzni, a gyakorlatban a gyereknek a kötelező órák miatt majdnem az egész napot a padban kell töltenie, nem tud (már sajnos, nem is akar) hamarabb hazajönni.

Miért ellenzem annyira ezt az iskolarendszert?

1. Mert korán kiveszik az édesanya kezéből a gyermeket. A nevelést és a felelősséget is levéve a válláról. Már nekünk nem is kell közös családi programokat szerveznünk, mert minden hétre jut valami nyalánkság. Persze csak fizessük ki, vagy írjuk alá az "igényelem/engedem" szónál.

2. Egy 6 éves gyermek közel 8 órát dolgozik, amire a szervezete teljesen alkalmatlan. Az enyém is.

3. Sokat ülnek, keveset mozognak. Hihetetlen jó irodisták lesznek belőlük. És a húgom sem panaszkodhat, lesz munkája a jövőben is, hiszen szaporodik az ülőmunka miatt a gerincsérv, -problémák.

4. Sok órában lekötik, irányítják a tanulók figyelmét. Kevés az önállóság, a saját elfoglaltság. Még jó, hogy nem tanulják meg elfoglalni magukat a gyermekek.

5. Van házi alkalmanként. Hiába ígérték, hogy nem lesz. Persze, nem lehet mindet osztálykeretek között megtanítani. (Nem is kell!!) De akkor miért maradjon ott 16 óráig?

6. Nem tudom, hogy hol tart a gyermekem, mit tudom, mit tanulnak. Áprilisban esik le nekem is csak igazán, hogy hármasra áll angolból. Egy szójegyzéket, egy nyelvtani szabályt sem láttam.

7. A szabad foglalkozások, önálló tanulás valójában nyelvtan, matematika, szövegértés és ehhez hasonló tanórák. Szóval több órája van, mint ami a kerettantervben elő van írva.

És miért nem igénylem felsőben sem a tanulószobát?

1. A gyermekem önállóan tud közlekedni, haza tud jönni egyedül is, nem kell érte menjek.

2. Rengeteg ötlete van, hogyan kösse le magát, sokszor bele sem fér a napba.  (Mesét ír, vagy éppen illusztrál, képzeletbeli gyerekeket tanít a matematika fortélyaira, görkorcsolyázik, olvas, sütöget,...) Nincs szüksége az állandó babusgatásra.

3. Van feladattudata, felelősségérzete a feladatok elvégzéséhez. (Bár jó volna, ha még fejlődhetne ezekben, hogy ne csak külső szorításokra végezze el a feladatát).

4. Itthon sokkal hatékonyabban tudok segíteni az egyszemélyes helyzetekben. (Legalább tudom követni, hogy hol tart!)

5. Sokkal több ideje marad azokra a tevékenységekre, amit ő maga szeretne választani.

Tudom, hogy az iskolának ez a tanítási forma a leggazdaságosabb, legkényelmesebb. De én nem ehhez szeretném igazítani a családi életünket. És amíg választhatunk, választani is fogunk!

2019. május 5., vasárnap

Édesanyámnak

Drága Édesanyám!

A sok feladat között,
a nyüzsgésben sem szeretnélek elfelejteni,
hálámat kifejezni,
hogy felkészítettél,
arra az útra tereltél,
amelyen édesanyaként is járnom kell.

A türelemben van mit tanulnom,
a kamaszlecke is magas nagyon,
de minden nappal előrébb járhatok,
Isten Igéje vezet utamon.

Az unokák is örvendeznek,
mert van nagymamájuk,
aki kedvesen becézget.

Hálásak vagyunk,
hogy még édesapával együtt
járhatjátok utatok,
míg el nem hív Uratok.

Légy hűséges mindhalálig,
és néked adja az élet koronáját,
aki megjutalmazza hű sáfárját!

Áldott anyák napját kívánunk,
puszilunk, ölelünk téged:
Kadosa, Ágnes, Bogi, Máté és Imola