2015. december 27., vasárnap

Panov apó karácsonya

Az idei karácsonyi jelenetünk a következő volt, remélem számotokra is áldássá lesz.

Panov apó karácsonya (Lev Tolsztoj népmesefeldolgozása)


Szereplők: Mesélő, Panov apó, Jézus, utcaseprő, asszony
Projektorral kivetítve (pdf formátumban itt)

(1. kép)
Mesélő: Réges régen élt egyszer egy idős suszter, messze-messze, egy kis orosz falucskában. Panovnak hívták, de mindenki csak Panov apónak szólította, hisz annyira szerették.
Panov apónak egyetlen kis szobácskája volt, de mégsem volt szegény, mindene megvolt, ami a suszter mesterséghez kellett. Mindig olyan sokan akartak cipőt csináltatni, javíttatni, hogy mindig volt elég pénze kenyérre, kávéra és káposztára, amiből levest főzött.
Mindig vidám volt, kivéve ezen a napon, hiszen szenteste volt, és szerettei oly távol voltak. Panov apó nagyot sóhajtott, majd levett egy barna könyvet a polcról.

(2. kép)
Feltett egy bögre kávét és beült kényelmes fonott székébe. A karácsonyi történetet olvasta, hogy Jézus egy istállóban született, mert nem volt számára hely.
Panov apó: Bizony, bizony, ha idejöttek volna, elalhattak volna az ágyamon, a kisbabát betakartam volna meleg takarómmal.
Mesélő: Panov apó folytatta az olvasást. Arról olvasott, hogy gazdag bölcsek keltek át a sivatagon, hogy ajándékot vigyenek Jézusnak.

(3. kép)
Panov apó: Bizony, bizony, ha Jézus idejönne ezzel a kis cipővel ajándékoznám meg.

(4. kép)
Mesélő: Későre járt, Panov apót elnyomta az álom. Hirtelen egy hang szólította meg.
Jézus: Panov apó, Panov apó! Azt kívántad, hogy betérjek a műhelyedbe és megajándékozhass. Légy nagyon figyelmes, hogy felismerj, mert nem mondom meg ki vagyok!
Panov apó: Ő volt. Jézus volt. Lehet hogy csak álom volt, de azért figyelni fogok.
Mesélő: Panov apó másnap begyújtotta a kályhát, főzött egy nagy adag kávét.
Panov apó: Az egyik szemem mindig az ablakon lesz, remélem ma eljön.
Mesélő: Panov apó várt.

(5. kép)
Végre egy alak tűnt fel az utca végén. Az öreg utcaseprő volt, aki minden héten arra járt talicskájával és seprűjével. Panov apó megsajnálta a didergő öregembert és behívta otthonába.

(6. kép)
Panov apó: Jöjjön be! Mit szólna egy kis kávéhoz? Látom, hogy teljesen át van fagyva.
Utcaseprő: Bizony jól esne. Igazán nagyon kedves magától. Köszönöm a kávét.
Panov apó: Ez a legkevesebb, amit tehetek, hiszen karácsony van.

(7. kép)
Utcaseprő: Miért kémleli az ablakot? Látogatót vár? Remélem, nem vagyok útban?
Panov apó: Hallott Jézusról? Ma meg fog látogatni, ezért figyelem, mikor jön.
Utcaseprő: Köszönöm a kávét, sok szerencsét!
Mesélő: Panov apó az ajtóból figyelte az utcaseprő távolodó alakját.

(8. kép)
Éppen be akarta zárni az ajtót, amikor észrevett egy nőt kisbabával a karján. Nagyon sovány volt, ruhája kopott. Panov apó kedvesen megszólította.
Panov apó: Jöjjön be és melegedjen egy kicsit!
Asszony: Nagyon kedves magától.

(9. kép)
Panov apó: Csak láttam, hogy nagyon át van fázva. Messzire megy?
Asszony: A szomszéd faluba. Még vagy 6 kilométer. Tudja, lent laktam a malomnál, de nincs pénzem lakbérre, ezért el kell jönnöm. Most az unokatestvéremhez megyek, hátha befogad.
Panov apó: Megkínálhatom egy kis levessel és kenyérrel?
Asszony: Köszönöm, de nem kérek.
Panov apó: Akkor legalább fogadjon el egy kis tejet a gyermek számára. Meglangyosítom a tűzhelyen. Szegény kicsikének nincs is cipője.
Asszony: Nincs miből vegyek.
Mesélő: Panov apó arra gondolt, hogy a régóta tartogatott kis cipő, jó lenne ennek a csöppségnek. Elővette, majd felhúzta a gyermek lábára.
Panov apó: Fogadja el ezt a pár cipőt!
Asszony: Hogyan hálálhatnám meg?
Mesélő: Panov apó aggódva tekintett ki az ablakon.
Asszony: Valami baj van?
Panov apó: Hallott Jézusról? Ma meg fog látogatni, ezért figyelem, mikor jön.
Asszony: Remélem, valóra válik a vágya. Igazán megérdemli, hiszen olyan kedves volt hozzám és a gyermekhez.
Mesélő: Az asszony folytatta az útját. Teltek az órák, de Jézus nem jött el. Ekkor nagy ijedtség fogta el. Talán Jézus eljött, de ő nem ismerte fel? Leszállt az este, de Jézus nem jött. Az öreg suszter szomorúan mondta:
Panov apó: Csak álom volt az egész.
Mesélő: Hirtelen úgy tűnt, mintha valaki lett volna a szobában.

(10. kép)
Jézus: Nem láttál engem Panov apó? Nem láttál?
Panov apó: Ki vagy? Kérlek, mondd meg!
Jézus: Éheztem és ennem adtál, szomjaztam és innom adtál, jövevény voltam és befogadtál.
Miközben ezeken az embereken segítettél, velem tetted azt.

(11. kép)
Mesélő: A könnyek felszáradtak az öregember szeméből.
Panov apó: Bizony, bizony, hát, mégiscsak eljött.
Mesélő: Elmosolyodott és szeme újra ragyogott kis kerek szemüvege mögött.


(átdolgozta: nagnus)


2015. december 26., szombat

Karácsonyi tanítás


A legnagyobb ajándék

Alapige: „...megajándékozott az Ő Fiában.” Ef 1,6.

Köszöntésképpen énekeljük el: Újra itt a szép karácsony…

A karácsonyi történet így kezdődött:
Felment József is Betlehembe…, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.” (Lk 2, 4-7.)

Egy hatalmas doboz áll előttetek, ebben található a világ legértékesebb ajándéka. Vajon mi lehet benne? A legújabb Audi kulcsa, svájci aranyóra,…?
Nézzük meg! Egy betlehemes. Hogy lehet ez a világ legnagyobb kincse?
De nézzétek csak meg közelebbről, mintha valaki hiányozna belőle! Jézus, nincs meg a kisjézus! Keressük meg, valahol itt kell lennie!
Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”(Mt 2, 1-3.)
Heródes királlyal együtt nagy keresésbe kezdtek a palotában, vajon hol van a gyermek Jézus?

(Keresés, a teremben nem található sehol a bepólyált kisded.)

A bölcsek még láthatták Jézust. Ez olvassuk:
Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” (Mt 2, 9-11.)

Nemcsak a bölcsek kaptak hírt a király érkezéséről, hanem egyszerű pásztoremberek is.
Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lk 2,8-11.)

A pásztoroknak felfedett valami titkot az angyal Jézus személyéről: Üdvözítő, megmentő született. De vajon miért van minderre szükségünk?

Énekeljük el: Csillagfényes éjszakán…

Az angyal híradása után nagy angyalsereg jelent meg és a következőképpen dicsérték Istent:

Énekeljük el: Dicsőség Mennyben…

Miért kellett a világ királyának csecsemőként a földre jönnie? Kíváncsi lett volna mi is történik idelent? Vajon híradást kellett készíteni a földi helyzetről? Vagy valami más cél indította el?

Erről az emberré válásról szól a következő énekünk is: Kicsiny lettél értem...


Nem találtátok meg a gyermek Jézust, de nem találtatok egyebet sem? Valami Hozzá kapcsolódó tárgyat? Kérlek, nézzetek körül, hátha ráleltek!

Egy kereszt. De miért a keresztet hagyta itt nekünk. Ez egy halált okozó, kivégzési eszköz. Talán ezt érdemelnénk? Igen, a Biblia azt írja, hogy „mindnyájan vétkeztünk… és a bűneink fizetsége a halál.” (Rm 3,23. 6,23.) Ez túl ijesztőnek hangzik.
Segítene nekem valaki elmagyarázni, hogy miért éppen a kereszt áll itt előttünk?
(Egy gyermek bizonyságtétele.)

Jézus kereszthalála által még sok-sok mindent kaptunk Istentől. Ezt szeretném még, ha számba vennénk. (Efézus 1,3-14.)
- Aki hisz az Úr Jézusban, azt Isten befogadja az Ő családjába, gyermekévé lehetünk az Atyának.
- Aki hisz az Úr Jézusban, bűneire bocsánatot kap, nem kell félnie a rossz tetteinek fizetségétől, a haláltól.
- Aki hisz az Úr Jézusban, a Szentlélek lakozást vesz a szívében, és mindig vele marad, tanácsolja, vezeti.
- Aki hisz az Úr Jézusban, Isten országának polgárává lehet. Útlevelet kap a Mennyországba.

Ki tudna értékesebb ajándékot tenni a karácsonyi csomagodba a fa alá, ha nem a Teremtő Isten?
Elfogadod ezt az ajándékot? Szeretnéd, hogy a tied legyen? Csak annyit kér Isten tőlünk cserébe, hogy higgyünk benne: János 3, 16-ban is ezt olvashatjuk: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Vajon miért nem találhatjuk meg a kisjézust? Mert felnőtt, és visszament az Ő országába. De itt hagyta a keresztet, hogy ne felejtkezzünk el róla! A kereszt volt a legnagyobb ajándék, amellyel bennünket is megajándékozott.
Jó volna, ha karácsonykor nem csak a karácsonyfa alá rejtett játékokat lesné a szemünk, hanem fontosabb volna az Úr Jézus a számunkra!

Énekeljük el: Vártam egy ajándékot…

Hallgassatok meg egy kis történetet, hogy hogyan viszonozhatjuk mi is szeretetünket az Úr Jézus felé. Lehet már hallottátok, de ebben a feldolgozásban még biztosan nem. :)

Panov apó különös napja

Játék: Activity 3 kis csoportban

Szeretnénk mi is kifejezni a szeretetünket, hogy 1-1 meglepetést adunk át a számotokra.


(Elhangzott a Püspökladányi Baptista Gyülekezet hittanos karácsonyán)

2015. december 2., szerda

Variáció egy témára

Szeretem a saját kézzel készített dolgokat. Értéke sokkal nagyobb, mint a boltban könnyűszerrel megvásárolt drága ajándékoknak. Spórolhatunk is, ami nem utolsó szempont így karácsony közeledtével.

Néhány ötletet közzéteszek, hátha ötletindítónak mások számára is segítség lehet. Az idei alkotások fő motívuma: a szív. Ez jelenik meg minden művön.

 Adventi naptárunk új formát öltött. A fából kivágott alapra az itt látható ötlet felhasználásával készült dekoráció. 6 db fémakasztó tartja a 24 zsákocskát.
 Az idei ötletek összeválogatásánál törekedtem arra, hogy ne csak tárgyi dolgok kerüljenek a zsákokba, hanem tevékenységek, egymás felé végzett szolgálatok is. Pl.: közös muffin, mézeskalács sütés, látogatás egy kedves barátnál, közös ajándékkészítés, meglepi egy szeretett személynek, közös forrócsoki készítése, teafőzés,...
A dekorfilc könnyen kezelhető, mutatós, sokoldalúan felhasználható. A kivágott formákat fércöltésekkel körbevarrva, nagyon mutatós karácsonyfa díszt készíthetünk.
 A faszívekre ragasztott dekorfilc szívek itt is nagyon látványosak. Egy kis akasztóval nemcsak dekorációt, hanem praktikus ajándékot is kaphatunk.








 Fügelekvár. Az őszi érésben levő fügéket meghámoztam (hogy ne legyen kesernyés), majd feltettem főni. Cukorral ízesítve, dzsemfix-szel sűrítve és tartósítva hamar elkészíthető ez a finomság.
Az üvegek tetején látható szívek az egyszerű befőttes üvegeket is ünnepivé teszik.
Az üres üvegekbe pedig narancslekvárt szeretnék készíteni.







 
Teás zsákok ismét szívekkel. Bodza- és hársfavirágot töltöttem bele, melyet mi gyűjtöttünk az idén.












Mézeskalács sütését sem szeretném kihagyni. Sokaknak lehet örömet szerezni ezekkel az apró süteményekkel.