Minden nap van matek óra. Értem. Fontos. Számolás életünk alapja. (Legalábbis azt hisszük.)
Minden nap van magyar óra. Értem. Fontos. Enélkül nem lehet boldogulni. Mivel ilyen fontos, ezért a tesi helyett, a szabad foglalkozás idején és felzárkóztatón is számolunk és szöveget értelmezünk. Mármint a gyermekeink. A továbbtanulás szempontjából fontosabb a sok szöveg elolvasása, értelmezése, mint a friss levegő, mozgás, szabadjáték. Igen, a továbbtanulás szempontjából.
De mikor lesz szempont a gyermek is? Az egészsége, lelki jó közérzete?
Én nem hiszek az ezer megoldott példában. Egyszer értse meg, de feltétlenül érte meg az összeadás lényegét. Aztán kapjon megerősítést jó néhány feladattal. De nincs szükség ezer példafeladatra. Egyetértek, hiszen én is ebben dolgozok, hogy akinek képességbeli elmaradásai vannak, annak többet kell gyakorolnia. Több oldalról meg kell közelíteni. Tevékenységbe kell ágyazni. Ez az, amit nagyon hiányolok. Egy tálentumos gyermek azonnal megragadja a tört lényegét. De, aki kevesebbet tud ebből befogni, annak át kell ültetni a gyakorlatba a tanultakat. Valahogy erre meg nincs idő. Pedig a gyermekeink 8 órát ülnek a padban. És ez szó szerint értendő. Ülnek és írnak.
Ha már iskolában kell lenni 16 óráig, akkor legyen idő mérőszalaggal körbemérni az iskola kerületét. Ha már nem mehetnek haza, akkor legyen idő eljátszani az olvasottakat. Ha kötelező az iskolaotthon, akkor legyen idő játékra, ujjtornára, logikai készletre. Nem a mennyiség, a tudás minősége számít. Nem kell minden feladatot kitölteni a munkafüzetben, minden érdekességet elolvasni. (Ha érdekes, akkor a diákok úgy is azt részesítik előnyben. Hamarabb elolvassák, mint a tananyagot. Ha meg nem érdekes, felesleges információ.)
Döbbenetes a számomra, hogy akikkel foglalkozok mennyire nem értik a tanultakat. Szeretném, ha ezen tudnánk változtatni. A gyakorlatba átültetett ismeret az igazi tudás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése