Karácsonyhoz (lehet már készülődni:) és Húsvéthoz kapcsolódóak
Kisnyuszik
karácsonya
Szereplők:
2 nyúl
Eszközök:
dobozban széna és egy takaró
1. nyúl: Jajj,
de fázom!
2. nyúl:
Sajnos, nincs kabátom!
1. nyúl:
Korog a gyomrom.
2. nyúl:
Rágcsálnivalóm sincs otthon.
1. nyúl: Mi
ez a csengő szó?
2. nyúl:
Ünnepre hívogató.
1. nyúl: Talán
karácsony van?
2. nyúl:
Igen. Nézd, egy csomag! (Becsomagolt dobozra mutat)
Nézzük meg,
gyere!
Mit tettek bele?
1. nyúl: Meleg
takaró! (Kiveszi a dobozból és felkiált)
2.
nyúl: És széna, vacsorának való!
Köszönjük meg
Teremtőnknek,
hogy a mezők
vadjairól sem felejtkezett meg!
1. nyúl:
Miért kaptuk a takarót és a szénát?
2. nyúl: Mert
Isten elküldte a Fiát,
megajándékozva
lett a világ!
Hálából mi is
egymás felé fordulunk,
ajándékokat
osztogatunk. (Szaloncukrok dobálása:)
(nagnus)
Karácsonyi
lecsendesedés
Szereplők:
anya és 2 fia, idegen (fehér lepelben)
Anya: Még
fel sem állítottuk a karácsonyfát! (idegesen)
Kristóf: Én
még be sem csomagoltam az ajándékokat! (csomagolópapírral a
kezében szorongat egy dobozt)
Kelemen:
Beiglit sem ártana sütni! (a pocakját simogatja számonkérően)
Anya: A
takarítással sem vagyok kész, az asztalt is meg kell teríteni
szépen. Jaj, a süteményem is odaég! Menj már Kristóf a lábam
alól! (ráförmed)
Kristóf:
Hol csomagoljam be az ajándékaim?
Anya:
Menj a szobádba! Itt csak zavarsz a készülődésemben.
Kristóf:
Anya, olyan ideges vagy ma, mire ez a felhajtás?!
Kelemen:
Anya, a sütemény ég! (kiáltja)
Anya:
A sütemény! Teljesen
elfelejtkeztem róla! Kelemen miért nem szóltál hamarabb? Ezt már
megenni sem lehet. (kiabál és kiveszi a
sütőből a süteményt)
Kelemen:
Miért nem beiglit sütöttél? Úgy unom már a meggyes lepényt!
Anya:
Nincs mákunk, sem diónk. Egy üveg meggyet kaptunk a
nagymamától. Na, ne elégedetlenkedj már!!
Kelemen:
És apa hol van?
Anya:
Dolgozik, még szentestén is berendelték a munkahelyére. Soha
nincs itthon, mikor szükség volna rá! (közben rálép a
csomagolópapírra)
Kristóf:
Anya, elszakítottad a papírom! (kiabálva)
Anya:
Bocsáss meg, de nem vettem észere. Különben is szóltam, hogy
ne itt lábatlankodj!
Kristóf:
Most hogy fogom becsomagolni az ajándékom? Nem tehetem így a fa
alá! (méltatlankodik)
Ekkor csengetnek
(kis csengőt meglengetünk)
Idegen:
Békesség e háznak és lakóinak!
Anya:
Jó napot kívánok! Kit keres?
Idegen:
Megérkeztem, hisz én vagyok az ünnepelt.
Anya:
Ünnepelt? Milyen ünnepelt? Hisz karácsonyra készülünk!
Idegen:
Igen, én is, hisz én vagyok, akinek a születésnapját
ünneplik.
Anya:
Születésnapját?
Idegen:
Karácsonykor Jézus születéséről emlékeznek meg az emberek.
Isten legnagyobb ajándékáról, melyet a világnak adott át.
Anya:
Erre még nem is gondoltam.
Kristóf:
Anya, hívd be ezt az idegent. Ünnepeljen velünk!
Anya:
Jöjjön beljebb!
Idegen:
Látom nagy a készülődés! Hallottam, amikor kiabált a
sütemények miatt!
Anya:
Igen, igen, igyekezünk,
próbáljuk emelni az ünnep fényét. Hallotta, amikor
kiabáltam?(meglepődve)
Idegen:
Igen, és nagyon elszomorodtam. A Karácsonynak nem erről kellene
szólnia.
Anya:
Mégis hogyan képzeli el az ünnepet?
Idegen:
A család közösen
készülődjön szeretetben. Nem a csillogás, a szépen terített
asztal, az ajándékok a lényegesek, még nem is a beigli.
(odafordul Kelemenhez, Kelemen szégyenlősen lehajtja a fejét),
hanem Jézus, az ünnepelt.
Anya:
Köszönjük, hogy eljött közénk, hogy figyelmeztessen,
lecsendesítsen. Már azt hittem, hogy felrobbanok! Próbáljuk
egyszerűbben, de békességesen.
Idegen:
Áldott ünnepeket!
Az idegen
csendesen eltávozik, a család a fa körül énekel
(nagnus)
Elfogadod
vagy elutasítod?
Szereplők:
4 gyermek és anya, játékbaba egy kis jászolban
Kellékek:
díszdobozokban játékok
(A
gyermekek a fa körül bontogatják az ajándékaikat)
M:
(felháborodva) Anya, én nem ilyen favonatot kértem
karácsonyra, hanem elektromosat!
Anya:
Gyermekem, ez is értékes ajándék, biztosan megszereted!
B:
(I. kezében a baba, B. próbálja rángatva visszaszerezni)
Add ide a babámat, én kaptam!
I:
Kit érdekel! Irigy, még a babádat is sajnálod tőlem. Te sem
nézheted meg az autóimat! (mérgesen visszadobja B-nek a babát,
az autókat magához szorítja)
Anya:
Ne veszekedjetek már! Karácsony estéjén sem tudtok meglenni
piszkálódás nélkül?
G:
Ez nem igazság! Nem is vettétek meg azt a mobilt, amit
választottam! Nekem nem kell ez a vacak használt telefon!
Anya:
Nincs rá elég pénzünk, különben sincs még szükséged rá.
Miért elégedetlenkedsz? Eszébe jutott valakinek megköszönni az
ajándékot? Megnéztétek az összes meglepetést?
I.,G.,
B., M.: Igen, mindet!
Anya:
A fa alatt van még egy különleges csomag, amit maga Isten
készített mindannyiunk számára.
I:
A baba? Az nem is ajándék.
G:
Én nem kértem semmilyen babát.
M:
Nekem sincs szükségem rá.
B:
Én nagyon örülök neki, én elfogadom. (odamegy a babához,
leguggol mellé)
Anya:
A karácsony legértékesebb ajándéka maga Jézus. (gyülekezet
felé fordulva)
És
te hogyan válaszolsz? Elfogadod vagy elutasítod?
(közösen
mondjuk)
„Hiszen
kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek
van: Isten ajándéka ez...”
(nagnus)
Húsvéti
szolgálat
(Jézus szelíd
hangja szól)
I: Légy
becsületes!
G: Nem
akarok,
akkor hogyan írom
meg a dolgozatom?
Ha puskázni nem
lehet,
minden napra
tanulnom kellene.
I: Mondj
igazat!
G: Hogyan?
Az osztálypénzt
már elköltöttem,
édesanyám nem
tudhatja meg!
I: Ne
piszkálódj!
G: Az túl
unalmas.
Élvezem
amikor a tesó
nyekereg.
I: Légy
szorgalmas!
G: Na neee!
A szobám nem
pakolom össze!
I: Ne vedd el
a másét!
G: Pedig
nekem nincs tabletem,
nincs pénzem,
akkor honnan legyen?
I: Kedves
G.!
Miért nem akarsz
megváltozni,
új életet kapni?
Ha a régit el is
veszted,
új életet kapsz
helyette.
Új szívet,
amely másért
lüktet.
Az irányítást
most átadod Nekem?
G: (kicsit
elgondolkozva)
Igen, szeretnék
becsületes lenni,
a Te példád
követni,
még ha többet
kell is tanulnom,
nem bánom meg, jól
tudom.
Szeretnék igazat
mondani,
az osztálypénzt
anyának visszaadni.
Piszkálódni sem
akarok,
a tesót nem
zavarom.
Szorgalom,
szükségem van rá
nagyon.
Megelégszem
mindazzal,
amit Tőled már
megkaptam.
I: Látod,
semmit sem veszítesz,
ha engem követsz!
(nagnus)
Éledés
(M. eljátsza
a mag átalakulását)
M: Egy
kis mag vagyok,
a földben sötét
van nagyon. (vacog, didereg)
Jajj, száradok,
miért kell most
meghalnom?
B:
Hogy új élet támadhasson magvadból.
M: Új élet?
Hiszen az erőm is
elhagyott végleg.
B: Látod?
Bár magvad
elszáradt,
de lassan zöld
szárat hajt.
M: Igen,
érzem,
a száraz burok nem
tarthat fogva,
élet sarjad
mag-gyomromban.
Növekszem, leveleim
integetnek,
gyönyörű virágot
rejteget kelyhem.
B: Gyönyörű,
ezért érdemes
mindent feladni,
még a halált is
vállalni.
M: (ujjongva)
Virágzom,
új testet kaptam,
a halálból
feltámadtam.
B: Jézust
sem tarthatta fogva,
a sötét sír
gyomra.
Feltámadt
harmadnapon,
győzött a
halálon.
Szenvedése,
a te
megmenekülésedre lett.
Hiszed-é ezt?
(nagnus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése