Hálaadásaink

Sok örömben részesített bennünket a mi gondviselő Atyánk.

• A pocaklakó jól van, köszöni szépen. A tegnapi ultrahangon két gyermekünk is részt vehetett a vizsgálaton és a szívdobogást is meghallgathatták. Máté erre ezt kérdezte: "Most fog kibújni Imola?" 
• Végre tudtunk venni egy ágyat. 10 hónap után nem matracon, hanem ágyon aludhattam a férjemmel. A kialakítás felülmúlta terveinket is. A szűk hely miatt nagyon behatárolt volt a méret és a forma. Isten jobban tud tervezni. A 140 cm helyett 160 cm-es lett a fekvőfelület. Hossza éppen megfelel férjem magasságának. Az ágykeret formáját látni kellene! Éppen beillik a számítógépes asztalunk alá. 
• Boglárka epret ehetett, ami régi óhaja volt. Pünkösd vasárnapján felkerestük a gyöngyösi baptista imaházat, és legnagyobb meglepetésünkre, még bibliaóra is volt. A foglalkozás végén még eperevészet is volt. (Isten még a részletekre is figyel?)
• Eljuthattunk a Mátrába a nagyobb családommal együtt. Utunkon megőrzött az Úr, szép időt kaptunk és még én is bírtam a hegyi menetet.