Hétköznapi örömök avagy örömök a hétköznapokban

A hétköznapi harcok kontrájára. Hiszen nem csak harcok és küzdelmek tarkítják egy édesanya mindennapjait, hanem sok örömöt is rejtegetnek.

Különös ajándék, hogy anya lehetek. Hányan sóvárognak utána! Én is ajándékba kaptam az anyaságot. Nagy családban nőttem fel, így a legtermészetesebb volt a számomra, hogy én is anya leszek, gyermekeket nevelek. Elvégeztem az iskoláim, és hatalmas sóvárgással számoltam a napokat, hogy Isten mikor hozza el a társat a számomra. Eljött a nagy nap. Úgy éreztem, hogy házasságkötésünk után semmi sem állhatja az utunkat. Vártuk a gyermekáldást. Ez is megpróbálta a türelmünket. Aztán imánk meghallgatásra talált, házasságkötésünk után egy évre megfogant első lányunk, Boglárka. Nagyon vártam, és még is meglepett hogy milyen nehezen áll át a gondolat- és érzésvilágom az anyaságra. Megszületett lányunk, és még fel sem ocsúdtam, amikor 2 hónap múlva Máté kopogtatott. Uram, nem lesz ez egy kicsit gyors? Szeretnénk, nagyon szeretnénk még gyermekeket, de kellene egy kis pihenő, egy kis szünet, ráhangolódás! Nem volt könnyű, az elején különösen nem, de az Úr lassan felkészített két apró csemete ellátására.
Eltelt egy év, kettő. Mikor kapunk újra gyermeket? Az Úr naptára más időbeosztással működik. Hosszabb szünet után, Isten újabb gyermekkel ajándékozott meg, aki még itt ficánkol a pocakban, és még keveset engedett megtudni magáról.


Az anyaság érzését szerintem nem lehet szavakba önteni. Olyan mély és közeli kapocs alakul ki a gyermekeinkkel, amelyet csak átélni lehet, megfogalmazni nem.
"Szeretlek anya!" - ölelnek át napjában többször is ezekkel a szavakkal a gyermekeim (No, meg a férjem is, ami még fontosabb a számomra!!!)

Hatalmas csoda a gyermekek fejlődése. Olyan keveset tehetek érte. Megetetem, tanítgatom- nevelgetem nap mint nap őket, és fejlődnek. Értelmük nyiladozik, csodálatos átalakuláson megy keresztül kicsi szervezetük, növekszenek. Ha nem venném észre, akkor a nadrágszárakból ki-kivillanó bokák jelzik, anya, nyúltam. 1- 2 éve még a karomban tartottam a csöppnyi gyermekeinket,  most meg egyedül esznek, járnak, beszélnek, véleményt nyilvánítanak,...

Hatalmas lehetőség az itthonlét. Nehezen barátkoztam meg vele, hiszen nagyon szerettem a munkám, de annál inkább élvezem most már, hogy itthon lehetek. Nem kell munkahelyhez igazodva korán kelnem, gyermekeket idegeskedve gyorsan óvodába készíteni, munkahelyi stresszt viselni, közben háztartást vezetni.

A szakmám sincs feledőben. Hiszen jó gyakorlóterep a család. A tanulmányaimat nem kell poros polcra tennem, hanem kamatoztathatom gyermekeim között. Most is nagy hasznát veszem.

Kicsi otthon kicsi gond? Kicsi lakásból kicsi lakásba költöztünk a nyár folyamán. Előző lakhelyünkön is állandó problémát okozott, hogy mit hova tegyünk. Ez a problémánk most sem oldódott meg. De egy hatalmas előnye van a kicsi otthonnak: gyorsan kitakarítható, rendbe rakható. Ezt már nagyon élvezem. Ezért is sokszor hálás vagyok. Nem kell egész nap a háztartással bajlódnom.

Közel vannak a szülők. Ez egy lehetőség, de sebezhetőség is. Kéznél a segítség és vélekedés is gyermeknevelésről, öltöztetésről,... Ezen e területen még gyakorolnunk kell magunkat.

"Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál." Az anyaság, a gyermeknevelés, türelempróbák, véleménykülönbségek, kicsi lakás, ...

Harmonizálók: teljes a harmónia a harmónium mellett

"Mama, szabad?"

A zenei nevelést nem lehet elég korán elkezdeni:)

Képzelhetitek, hogy milyen kellemes hangzás van mikor a gyermekek furulyán "gyakorolnak"

"Nagy hála van a szívemben értetek, kedves gyermekeim! Különösen köszönöm az Úrnak, hogy megajándékozott veled, kedves Szerelmem! Kincsek vagytok a számomra! Igazi ajándékok. 

Szeretlek benneteket!"