2015. február 17., kedd

Építkezés-vályogtégla

Férjem nagy álma volt, hogy a házunkat vályogból építsük fel. Nem is gondoltuk volna, hogy a valamikor bevett építkezési alapanyag beszerzése ilyen sok fejtörést fog okozni a számunkra. Kérdezősködtünk, de nem biztattak sehol. Sokat imádkoztunk, hogy Isten adjon útmutatást, ebben a nagyon fontos kérdésben.
A férjem elindult a városban kérdezősködni. Átirányították Karcagra, hogy ott még talán talál szakembert. Átkocsikázott, felkereste a megadott címet. Azzal fogadták, hogy sajnos, már nem készítenek vályogot, DE van a raktáron közel 4000 ezer darab 46 cm hosszú tégla. Két éve szárad, megfelelően tárolva. (Hasonlóan a telekhez, ezt is fenntartotta az Úr a számunkra 2 éven keresztül.)
Még hogy megfelel! Ez nagyon nagy örömünkre szolgál! Ez egyenesen csoda!
Terveink szerint tavasszal vettettünk volna vályogot, amely a száradás miatt eltolta volna az építkezés idejét. Arra már álmunkban sem mertünk gondolni, hogy készen kínálják fel a számunkra. Igaz, elég lett volna 40 cm hosszú is, de még éppen át lehetett írni a terveket. Még éppen az utolsó simítások alatt állt a tervezés.
Az értéke nem kevés, meg kell fizetni az árát.
Amikor hallottam a hírt, mélyen megindított Isten hozzánk való szeretete. Törődik velünk.

Az esti igeolvasásainkban is olyan sok bátorítást olvashattunk.
2. Mózes 33, 15-17.
"Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket! 16Mi másból tudnánk meg, hogy én és a te néped megnyertük jóindulatodat, ha nem abból, hogy velünk jössz? Ez különböztet meg engem és a te népedet minden más néptől a föld színén. 17Az ÚR így szólt Mózeshez: Megteszem ezt is, amiről beszéltél, mert megnyerted jóindulatomat, és név szerint ismerlek."
Ez volt a mi imádságunk is Mózessel együtt.

Tegnap este a következőket olvastuk a honfoglaló izráeliekről. A nép lázadt a hatalmas túlerőt látva, legszívesebben visszafordult volna, és Egyiptomba vette volna az irányt. Ezzel szemben Káleb és Józsué így nyilatkozott:
4. Mózes 14, 7-8.
"A föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, igen-igen jó föld. 8Ha az ÚR kedvel bennünket, akkor bevisz arra a földre, ..."

Mi is legszívesebben meghátrálnánk. Számítgatunk, és mindig csak az anyagiak túlerejével találjuk szemben magunkat, de ezzel szemben mégis biztat az Úr.

Szeretnénk a hit emberei lenni és nem a meghátrálásé.

1 megjegyzés: