Uram, szeretem a biztosat,
a kitaposottat,
a megszokottat,
a kiépítettet,
a begyakorlottat.
Most minden bizonytalan,
kitaposatlan,
szokatlan,
kiépítetlen,
és én is gyakorlatlan vagyok.
Gyökereimet újra a földbe eresztem,
mélyen,
hogy az éltető vized
felfrissítsen.
Keserűségem
eléd teszem,
vedd el!
Töltsön el
békességed!
Ezt keresik a gyökerek,
és ha újra meglelem,
betöltöm helyemet,
szent öröm tölt el.
Helyemen vagyok,
most már tudom,
s teszem a dolgom.
(nagnus)
Hálát adok, Uram:
- Kadosa munkahelyéért, (ez csoda, szakmájában dolgozhat, kétszeresen is neki ítélték- ítélte az Úr:)
- az autó reményéért (nem is merjük elhinni, még erre is gondol a mi Urunk?)
- megkaptuk a munkaügy által kiküldött segélyt (nagyon jól jött a felújítási munkálatokhoz)
- a sok csempéért, melyet a családunkon keresztül kaptunk,
- Dávid eljegyzési alkalmáért,
- lakcím kártyáért, (végre tudjuk a hivatalos ügyeket intézni)
"Keressétek először Isten országát és igazságát,
és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek." (Máté 6. rész)
Ez számunkra élettapasztalat.
" | És monda Mózes az Izráel fiainak: Ímé az Úr név szerint hívta el Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát, a Júda nemzetségéből. |
---|---|
És betöltötte őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterségben..." 2. Mózes 35, 30- 31. |
Ezt az igét a csempézés közben éltük át. Ma is működik.
Ki gondolta volna, hogy magunk fogjuk kicsempézni az otthonunkat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése