Hol van a többi kilenc?
(Lukács 17,11- )
Szereplők:
betegek (egy személyben, táblákkal jelezni a betegek számát),
Jézus, narrátor
Betegek: Jézus,
Mester,
könyörülj
rajtunk,
ez már nem élet,
napjainknak hamar
vége!
Jézus: Látom,
testetek csupa seb,
nincs erre még
gyógyszer sem.
B: Meghalunk
segítség nélkül,
már csak Te vagy
reménységünk!
J: Menjetek
el háziorvosotokhoz,
hisz ez a protokoll!
Ő állapítja meg a
tényt:
nem fenyeget már a
vég.
Narrátor: El
is ment a tíz beteg,
negatív lett a
lelet.
Csak egy ment vissza
megköszönni,
nem kellett neki
könyörögni.
Szíve hálával
volt tele,
Jézus dicséretet
érdemel.
J: Hát a
többi 9 merre van,
náluk nem múlt el
a baj?
Ők tudják csak
megmondani,
mi volt fontosabb,
mint megköszönni.
1. beteg:
Örömkönnyek arcomon,
rohanok most a
családomhoz.
2. beteg: Én
menyasszonyom keresem,
a lakodalom nem
marad el! (örömmel)
3. beteg: Új
autóm még ki sem próbáltam,
azzal megyek el az
imaházba.
4. beteg:
Okostelefonom gyorsan hírét viszi,
többet elárul egy
szelfi.
5. beteg: Én
még egy vizsgálatra várok,
nincsenek tökéletes
gyógyulások.
A CT mindent
kimutat,
csak időpontom
legyen mihamarabb.
6. beteg:
Sokáig voltam táppénzen,
elmaradtam a
jelenlétivel,
a munka sem megy
nélkülem,
így egy-két papírt
elintézek.
7. beteg:
Ünneplés és vigalom,
gyorsan elő a bort!
8. beteg:
Magányomon a csoda sem segített,
haverjaim rám sem
néznek. (szomorúan)
9.
beteg: Éppen megy a foci vébé,
előbb
megnézem én a tévén.
J: Nagy a
boldogság, értem,
de a köszönet
miért marad el?
Méltó az Atya a
dicséretre,
a család és barát
sem lesz elfeledve.
Ha elveszítenéd
mindazt,
amiért hálát nem
adsz,
vajon mid maradna?
Ovisok:
„Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton
jár, annak mutatom meg Isten szabadítását.” Zsoltár 50, 23.
„… hálaadásotok
legyen egyre bőségesebb.” Kolossé 2,7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése