2013. augusztus 27., kedd
2013. augusztus 22., csütörtök
Élménybeszámoló
A természet szeretetének elplántálásának mikor jön el az ideje? Jobb minél korábban kezdeni. De ilyen korán?
Imolánk néhány hete látott napvilágot, és édesapa úgy ítélte, hogy elérkezett az ideje egy kis sátorozásnak a Bihari hegységben. (Pádis)
Eldőlt végre bennem is, hogy kész vagyok belevágni egy ilyen kalandosnak ígérkező utazásba. Akkor jöhet a személyi igazolvány igénylése. Kisbabát sem sokszor fotóztak a hivatalban!
Az igénylést leadtuk, de mikor érkezik már meg a kártya? Egy kis türelempróbára lettünk ítélve.
Míg várakoztunk, találkozásokkal gazdagodhattunk, elkészült a fürdőszoba, én is erőre kaptam.
Ezek után indulhattunk.
Hosszúra sikerült utunk végéhez érve felállítottuk a sátrunkat. Este lévén csak egy sátorra futotta. Hogy fogunk elférni benne öten? Nehezen, ezt most már tapasztalatból írhatom. A gyermekek teljes nyugalomban aludtak kivéve bennünket szülőket. Nyugalomban? Imola alig bírt elaludni. Talán a hideg is zavarta. A "gyermekhad" pedig 2 óránkért kért inni és ment pisilni.
Túléltük az éjszakát, irány a Csodavár. Izgalmas ereszkedésben volt részünk. Kezdetben sziklás, földes, gyökeres helyen járva a gyermekek is önállóan boldogultak. Majd elérkeztünk a barlang bejáratának a közelébe. Itt már csak acélsodronyok segítségével lehetett előre jutni. Édesapa kötél segítségével, majd hordozó felhasználásával szállította le a családot a mélybe. Míg a liftszolgálat folyamatban volt, hát Imolát hol kellett éppen kétszer tisztába tenni? A térdeimen, a mélység szélén. Milyen romantikus! Visszafele már segítség nélkül ment felfele mindenki. (Persze a szülők szárnyai alatt.) Hála érte, Isten megőrzött és élményekben gazdagodhattunk.
A szép táj, a nomád körülmények a gyermekek szívét is megdobogtatták. Nem mindennapi élmény sziklákat mászni, bográcsban főzni, patakban mosogatni, sátorban fagyoskodni.
A következő éjszakánkat már két sátorban szétosztva töltöttül. Végre kényelem. Lett volna, ha a vadonatúj matracunk le nem ereszt alattunk. Így a fagyoskodás mellé még egy kényelmetlen éjszaka megérlelte bennem az elhatározást, hogy a haza utat fogom szorgalmazni. Az én Kedvesem már nem is mert győzködni, egy kis ellenérvelés után összecsomagoltunk, és hazafele vettük az irányt. Kezdetnek elég volt. Reméljük, hogy lesz még folytatás:)
Imolánk néhány hete látott napvilágot, és édesapa úgy ítélte, hogy elérkezett az ideje egy kis sátorozásnak a Bihari hegységben. (Pádis)
Eldőlt végre bennem is, hogy kész vagyok belevágni egy ilyen kalandosnak ígérkező utazásba. Akkor jöhet a személyi igazolvány igénylése. Kisbabát sem sokszor fotóztak a hivatalban!
Az igénylést leadtuk, de mikor érkezik már meg a kártya? Egy kis türelempróbára lettünk ítélve.
Míg várakoztunk, találkozásokkal gazdagodhattunk, elkészült a fürdőszoba, én is erőre kaptam.
Ezek után indulhattunk.
Hosszúra sikerült utunk végéhez érve felállítottuk a sátrunkat. Este lévén csak egy sátorra futotta. Hogy fogunk elférni benne öten? Nehezen, ezt most már tapasztalatból írhatom. A gyermekek teljes nyugalomban aludtak kivéve bennünket szülőket. Nyugalomban? Imola alig bírt elaludni. Talán a hideg is zavarta. A "gyermekhad" pedig 2 óránkért kért inni és ment pisilni.
Túléltük az éjszakát, irány a Csodavár. Izgalmas ereszkedésben volt részünk. Kezdetben sziklás, földes, gyökeres helyen járva a gyermekek is önállóan boldogultak. Majd elérkeztünk a barlang bejáratának a közelébe. Itt már csak acélsodronyok segítségével lehetett előre jutni. Édesapa kötél segítségével, majd hordozó felhasználásával szállította le a családot a mélybe. Míg a liftszolgálat folyamatban volt, hát Imolát hol kellett éppen kétszer tisztába tenni? A térdeimen, a mélység szélén. Milyen romantikus! Visszafele már segítség nélkül ment felfele mindenki. (Persze a szülők szárnyai alatt.) Hála érte, Isten megőrzött és élményekben gazdagodhattunk.
A szép táj, a nomád körülmények a gyermekek szívét is megdobogtatták. Nem mindennapi élmény sziklákat mászni, bográcsban főzni, patakban mosogatni, sátorban fagyoskodni.
A természet adta asztalunk
Köves-Körös
Először a lábát, majd Máté mindenét megmártóztatta a patak hideg vizében.
A következő éjszakánkat már két sátorban szétosztva töltöttül. Végre kényelem. Lett volna, ha a vadonatúj matracunk le nem ereszt alattunk. Így a fagyoskodás mellé még egy kényelmetlen éjszaka megérlelte bennem az elhatározást, hogy a haza utat fogom szorgalmazni. Az én Kedvesem már nem is mert győzködni, egy kis ellenérvelés után összecsomagoltunk, és hazafele vettük az irányt. Kezdetnek elég volt. Reméljük, hogy lesz még folytatás:)
Házilag
(Vad)szilva- Cseresznyeszilva szörp
Ki hogy ismeri? Móra-bóraA természetben is lépten-nyomon fellelhető vadszilva sokak szemében haszontalan, savanyú gyümölcs. Pedig nagyon értékes, szörpnek is nagyon kiváló.
Elkészítése egyszerű: a leszedett szemeket megmosva felfőzzük (a gyümölcs alá érdemes egy kis vizet tenni), majd a megrepedt szemeket egy gyümölcsmosó tálon keresztül törjük át. (Így a szilva magvalását is egyszerűen megoldhatjuk, a héj is könnyen elválik a gyümölcshústól.) Az átpasszírozott levet újra felfőzzük, cukorral ízesítjük (elég sokat vesz fel), majd üvegekbe töltjük, késhegynyi tartósítószerrel megszórjuk, és száraz dunsztba helyezzük. (A vadszilva savanyú, ezért önmagát is tartósítja.)
Ananász befőtt tökből
2-3 cukkinit magvalás és hámozás után apróra darabolunk, majd 1 konzerv ananásszal, 1 fej sárgadinnyével (ezt is hasonlóan előkészítjük, mint a tököt) és 1 citrom levével (ízlés szerint, lehet több is, a citrom szerepe nem csak a savanyítás, hanem a cukkini keménységégét is szabályozza) feltesszük vízben főzni. Miután megfőtt, cukorral ízesítjük, üvegekbe helyezve tartósítószerrel megszórjuk, majd dunsztba helyezzük. Nálunk a család nagy kedvence.
Meggyes faeperdzsem
Sok helyen megy kárba ez a gyümölcs is. Megvallva az igazat, sokáig én sem néztem sokba. Idén mégis próbálkoztunk.
Leszedtük az érett szemeket, majd egy gyors öblítés után feltettük főni. (Kis vizet kíván az elején.) Miután megfőtt, egy gyümölcsmosó tálon/tésztaszűrőn keresztül passzíroztuk át, amely által megfosztottuk a gyümölcsöket a zöld száraktól. Utána feltettük újra főni, beleraktunk savanyítás céljából egy kis meggyet, megpuhulás után cukorral ízesítettük, dzsemfixxel kocsonyásítottuk és tartósítottuk. Nagy lett a sikere a tágabb családban is.
Ennek egy másik variációja volt az almás faeperdzsem. Ennél is garantált a siker.
Almalé
Mi legyen az éretlen, idejekorán lehulló almákkal? Ne dobjuk ki, (és ne is adjuk a kecskéknek:) hanem készítsünk belőle ivólevet. A megmosott, megtisztított almákat gyümölcscentrifugában dolgozzuk át. Az elkészült savanyú levet vízzel hígítva, cukrozva fogyaszthatjuk.
Ki hogy ismeri? Móra-bóraA természetben is lépten-nyomon fellelhető vadszilva sokak szemében haszontalan, savanyú gyümölcs. Pedig nagyon értékes, szörpnek is nagyon kiváló.
Elkészítése egyszerű: a leszedett szemeket megmosva felfőzzük (a gyümölcs alá érdemes egy kis vizet tenni), majd a megrepedt szemeket egy gyümölcsmosó tálon keresztül törjük át. (Így a szilva magvalását is egyszerűen megoldhatjuk, a héj is könnyen elválik a gyümölcshústól.) Az átpasszírozott levet újra felfőzzük, cukorral ízesítjük (elég sokat vesz fel), majd üvegekbe töltjük, késhegynyi tartósítószerrel megszórjuk, és száraz dunsztba helyezzük. (A vadszilva savanyú, ezért önmagát is tartósítja.)
Ananász befőtt tökből
2-3 cukkinit magvalás és hámozás után apróra darabolunk, majd 1 konzerv ananásszal, 1 fej sárgadinnyével (ezt is hasonlóan előkészítjük, mint a tököt) és 1 citrom levével (ízlés szerint, lehet több is, a citrom szerepe nem csak a savanyítás, hanem a cukkini keménységégét is szabályozza) feltesszük vízben főzni. Miután megfőtt, cukorral ízesítjük, üvegekbe helyezve tartósítószerrel megszórjuk, majd dunsztba helyezzük. Nálunk a család nagy kedvence.
Meggyes faeperdzsem
Sok helyen megy kárba ez a gyümölcs is. Megvallva az igazat, sokáig én sem néztem sokba. Idén mégis próbálkoztunk.
Leszedtük az érett szemeket, majd egy gyors öblítés után feltettük főni. (Kis vizet kíván az elején.) Miután megfőtt, egy gyümölcsmosó tálon/tésztaszűrőn keresztül passzíroztuk át, amely által megfosztottuk a gyümölcsöket a zöld száraktól. Utána feltettük újra főni, beleraktunk savanyítás céljából egy kis meggyet, megpuhulás után cukorral ízesítettük, dzsemfixxel kocsonyásítottuk és tartósítottuk. Nagy lett a sikere a tágabb családban is.
Ennek egy másik variációja volt az almás faeperdzsem. Ennél is garantált a siker.
Almalé
Mi legyen az éretlen, idejekorán lehulló almákkal? Ne dobjuk ki, (és ne is adjuk a kecskéknek:) hanem készítsünk belőle ivólevet. A megmosott, megtisztított almákat gyümölcscentrifugában dolgozzuk át. Az elkészült savanyú levet vízzel hígítva, cukrozva fogyaszthatjuk.
2013. augusztus 16., péntek
Nyomkereső indul
Új tanév, megújulás szükséges, új ötletek fabrikálásának az ideje.
Egy új sorozatot kezdünk el. Nyomkeresés indul. Bibliai állatokkal ismerkedünk 1-1 történeten keresztül. Irányadóként Miklya- Damó: Állatnyomok a Bibliában c. könyvét használom fel. (Képek mellett egy rövid történet található.)
Az állatnevek kezdőbetűivel ismerkedünk, barátkozunk. Úgy döntöttem, hogy nem követünk semmilyen tematikus olvasókönyvet.
10 foglalkozás vázlatát tekintheted meg. Ez legalább 2 hetet vesz igénybe, de a rendkívüli, be nem számított programok miatt akár 3-at is.
Nyomkereső
Miklya Zsolt és Damó István: Állatnyomok a Bibliában 1.
|
Cím
|
Feladatok
|
Betű
|
Feladatok
|
Ének, vers
|
| Juh | Kavicsjuhok festése- FM Báránykereső bújócska- NM Számlálás 1- 10-ig- Szám | j | „Báránybőrbe” bújt betűk megkeresése | Jézus mondja: „Én vagyok a jó pásztor, a jó pásztor életét adja a juhokért.” János 10, 11. |
| fecske | Gyurmából (Sárból?) fecskefészek, tojás/fiókák készítése (Zizi) kukacok gyűjtése 2 pálca közé fogva- FM | f | Kavicsokból a f betű megformázása | Pillangó, ha lehetnék c. ének |
| mormota | Színező- betűk segítségével- VMK, FM | m | Magvakból kirakni a betű formáját (Mormota elesége) | u.a. |
| öszvér | Teherhordás: babzsák egyensúlyozása, háton, vállon...-NM Ujjra húzható öszvérfej készítése (Kézfej segítségével öszvér megjelenítése) | ö | Toporgó: dobbants, ha hallod a szó elején az ö hangot | u.a. |
| ökör | Ököreleség: szénából,szalmából képek kirakása- FM Ökörhajtás (talicska) | ö | Fonalból és korongokból betűk megformázása | u.a. |
| strucc | Kirakó- V, FM Strucc futóverseny, ki a gyorsabb?-NM (kartonból szárnyak kivágása és karra erősítése) | s | Zseníliadrótból meghajtogatni Mit tudsz belőle rajzolni? | u.a. |
| róka | Osztozkodik a róka c. mese képkockáit sorba tenni- Szer, B | r | Ujjlenyomatokból r betű festése | u.a. |
| disznó | Döfködő- ping- pong labda átgurítása a másik térfelére orral, állal-NM Mozaik- színes papírkockákból disznófej kiragasztása-FM | d | A helyes betűalakokat megkeresni, kiválogatni (d, p, q, b, o, l, ...-jó kis dyslexia teszt:) | u.a. |
| kakas | Ismerkedés a kakas családjával (tyúk, csibe)- B Tojáshéjból és vattából kiscsibe készítése- FM | k | Fogvájóból kirakni | Pál, Kata, Péter... c. dal |
| ismétlés | Melyik állatra gondolok?- találós kérdések- B Állat-betű memória-V |
2013. augusztus 4., vasárnap
Friss híreink és a mosható pelenka
Eljött az idő, hogy újra belevágjak! Visszakaptam a mini méretű pelenkáimat. Egy kis felújítás után (tépőzár csere) ideje lesz újra belevetnünk a textil pelenkázásba magunkat. A kényelmünket fel kell adnunk, ha a szeméthegyeket nem szeretnénk gyarapítani. Kedves anyatársam, olyan kevés plusz feladatot ró ránk a mosásban a textilek megtisztítása, akkor miért ne vállaljuk a környezetünkért eme kis áldozatot? Az sem mellékes, hogy az anyagiak terén is spórolhatunk, havi 5-10 ezer forint, szerintem, egyikünknek sem jelentéktelen összeg.
Egy kis segítség a varráshoz, ha kellően vállalkozó kedvű vagy és meg szeretnéd spórolni még a beszerzés költségeit is: http://moshatopelenka.blogspot.hu/p/varras.html
Egy lelki tanulsága is eszembe jutott a pelenkának miközben varrogattam:
A baba természetes velejárója, hogy maga alá piszkol. Talán abban sem vitatkozunk, hogy nem tud egyedül szabadulni ettől a cseppet sem illatos tartalomtól. Egyedüli felüdülést csak az hozhat, ha mi is kézbe vesszük a dolgokat, és pelenkát cserélünk.
Így van ez a mi életünkkel is. Létünk természetes velejárója, hogy életünket bepiszkoljuk a naponként elkövetett bűnök által. Ettől szabadulni magunktól képtelenek vagyunk, egyedül Jézus bűntörlő vére tud "tisztába tenni". Csodálatos, hogy Jézus kész életünket a kezébe venni, nem hagy bennünket a mocsokban, ha kérjük, kívánjuk és igényt tartunk rá.
Egy kis segítség a varráshoz, ha kellően vállalkozó kedvű vagy és meg szeretnéd spórolni még a beszerzés költségeit is: http://moshatopelenka.blogspot.hu/p/varras.html
Egy lelki tanulsága is eszembe jutott a pelenkának miközben varrogattam:
A baba természetes velejárója, hogy maga alá piszkol. Talán abban sem vitatkozunk, hogy nem tud egyedül szabadulni ettől a cseppet sem illatos tartalomtól. Egyedüli felüdülést csak az hozhat, ha mi is kézbe vesszük a dolgokat, és pelenkát cserélünk.
Így van ez a mi életünkkel is. Létünk természetes velejárója, hogy életünket bepiszkoljuk a naponként elkövetett bűnök által. Ettől szabadulni magunktól képtelenek vagyunk, egyedül Jézus bűntörlő vére tud "tisztába tenni". Csodálatos, hogy Jézus kész életünket a kezébe venni, nem hagy bennünket a mocsokban, ha kérjük, kívánjuk és igényt tartunk rá.
És ha már pelenka, a pelenkázó sem maradhat el. A szűk tér miatt, sajnos, nem tudtuk sehova sem felállítani a pelenkázónkat, így hetek óta nyakatekerten pelenkázok az ágyon. Amellett, hogy kényelmetlen, még az ágyra nézve, veszélyes is:)
Elkezdtem keresgetni a neten fali pelenkázó után. Így találtam rá a német Roba cég (magyar leányvállalata is van:) egyik termékére, amelyet apró sérülése miatt, különösen elérhető áron tett elérhetővé egy magyar forgalmazó.
Íme 2 kép a pelenkázóról, amiért nagyon hálás vagyok:
Szép kivitelezés
Praktikus elrendezés, felhasználhatóság
Egy-két nyári kép az apróságainkról is:
Imola szépen fejlődik, gyarapszik súlyban is. Egyre figyelmesebben nézelődik, leköti magát a környezetében látható dolgokkal. Szépen emeli és tartja a fejét, egyszer- egyszer még a hátáról a hasára is átfordul (persze ehhez hatalmas motiváló cél az anyatej elérése:). Ügyesen átalussza az éjszakákat (a hasfájásokat leszámítva) is. A fürdetéseket, pelenkázásokat egyre nagyobb türelemmel szenvedi el.
A két testvér, akik egyre büszkébbek a kis testvérkéjükre (ez jó ellenszer a féltékenységre is)
Máté nagy örömmel az utcán mellettünk elhaladó járókelő felé kiáltja: "Nekünk van babánk!"
2013. július 12., péntek
Babavárásunk története
Az első két gyermekünk egymás után gyorsan érkezett. Utána egy hosszabb szünet. Teltek az évek és már szerettünk volna újabb gyermekáldásban részesülni. De tartogat-e az még számunkra gyermeket? Mikor az Úr elé álltam ezzel a kérdéssel, akkor Ábrahámnak tett ígéretével bátorított. Egy év és gyermeket tarthatok én is a karjaimban mint Sára? "Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának." (1. Mózes 18, 14.)
2012-es anyák napján az Úr azzal biztatott, gyönyörködjek benne, és megadja szívem kéréseit. (Zsoltárok 37, 4.)
A nagy várakozásunkba beleszólt a költözködés. Az Úr tudta, hogy mikor jön el Imola ideje. Eljött a szeptember, és az Úr új kis életet adott. Nagy ajándék volt a számomra, hogy (az álmosságot leszámítva) minden feladatomat el tudtam látni, a gyermekeimet is ki tudtam szolgálni. A növekvő pocakomra tekintettel a férjem a zuhanyzót is el tudta közben készíteni (viszlát lavór!), majd az Úr kirendelte számunkra a megfelelő ágyat is (így búcsút inthettem a földre tett matracunknak is, a tábori körülmények lassan kezdtek megszűnni:). Elérkezett a június, közeledett a kiírt dátum is. Vajon miként fog lezajlani a szülés, mikor jön el az ideje? A tanév éppen véget ért, így már nem állta útját semmi a baba érkezésének. Szombatra voltam kiírva, vasárnap hajnalban (fél 2 körül) meg is érkeztek a fájások, jelezve lányunk érkezésének közeledtét.
Nem vagyok egy gyors szülő, ez most is beigazolódott. Lassan haladtak előre a dolgok, türelem és erőpróbáló volt minden óra. A második alvás nélküli éjszaka után már nagyon vártam a megpihenés idejét. 15 óra 15 perckor látott napvilágot Imola.
A név jelentése egy szép virág:
2012-es anyák napján az Úr azzal biztatott, gyönyörködjek benne, és megadja szívem kéréseit. (Zsoltárok 37, 4.)
A nagy várakozásunkba beleszólt a költözködés. Az Úr tudta, hogy mikor jön el Imola ideje. Eljött a szeptember, és az Úr új kis életet adott. Nagy ajándék volt a számomra, hogy (az álmosságot leszámítva) minden feladatomat el tudtam látni, a gyermekeimet is ki tudtam szolgálni. A növekvő pocakomra tekintettel a férjem a zuhanyzót is el tudta közben készíteni (viszlát lavór!), majd az Úr kirendelte számunkra a megfelelő ágyat is (így búcsút inthettem a földre tett matracunknak is, a tábori körülmények lassan kezdtek megszűnni:). Elérkezett a június, közeledett a kiírt dátum is. Vajon miként fog lezajlani a szülés, mikor jön el az ideje? A tanév éppen véget ért, így már nem állta útját semmi a baba érkezésének. Szombatra voltam kiírva, vasárnap hajnalban (fél 2 körül) meg is érkeztek a fájások, jelezve lányunk érkezésének közeledtét.
Nem vagyok egy gyors szülő, ez most is beigazolódott. Lassan haladtak előre a dolgok, türelem és erőpróbáló volt minden óra. A második alvás nélküli éjszaka után már nagyon vártam a megpihenés idejét. 15 óra 15 perckor látott napvilágot Imola.
A név jelentése egy szép virág:
réti imola
forrás: http://www.szfki.hu
Egyik sétánk során éppen ezt a kis virágot elemezgettük, mikor belém villant, hogy milyen szép név, lehetne a kislányunk neve is.
Márk vagy Imola? Egy kis félreértés
Az ultrahangos vizsgálatok során (a 18 hetes bizonytalankodásait leszámítva) Imola nem adott egyértelmű jelet a nemét illetően. Szégyenlősen háttal fordult felénk minden vizsgálat során, így elbizonytalanodtunk. A testvéreket szerettük volna felkészíteni, hogy Imola helyett lehet Márk fog megszületni. Ez a megjegyzésünk nem kis kavarodást okozott Máténk agyában.
Az első látogatás során Máté 2. kérdése az volt: "Hol van Márk? Mikor fog megszületni Márk? Anya, de még nagy a hasad, baba van benne."
Ezt a kérdést egyszerűen nem lehetett elintézni egyetlen válasszal, még sokáig akadékoskodott, míg végül beletörődött a tényekbe:)
Imolánkkal szokjuk egymást. Az éjszakák - nappalok is kezdenek beállni, a hasfájások is ritkulnak. Lassan belerázódik a család is.
A legféltettebb pillanat:)
Máté ölelő karjaiban
Milyen jó itt veled!
2013. július 2., kedd
Isteni időzítés
Egy évvel ezelőtti eseményt szeretnék lejegyezni, ami sokszor eszembe jut és hálára indít.
Ez az esemény költözésünk története. Egy évvel ezelőtt lázas készülődésbe kezdtünk. Isten vezetését, útmutatását megértve, összepakoltunk és 50 km-rel távolabbra költöztünk.
Nem kis izgalommal telt el számunkra ez az időszak. Véget értek a táborok, a húgom még éppen nálunk "nyaralt", amikor jött a felajánlás, hogy egy testvér a teherautójával kész bennünket elszállítani.
3 nappal az indulás előtt, még semmi sem volt dobozban. Ekkor a húgom látva az erő feletti próbatételt, felajánlotta, hogy marad és segít mindenben.
A dobozok már ott sorakoztak, megtöltésre várva, egy kis szobában. Ennek a története is egyedi. Egyik nap elhatároztam, hogy Transporterrel útnak indulok, és felkeresek néhány üzletet dobozgyűjtés céljából. Ekkor az egyik kolléga felajánlotta, hogy szívesen velem tart. Jó szerevező lévén (ez nem rám vonatkozik:), hamarosan a főbb üzleteket sorba látogattuk (én csak ámultam) és megtelt a kisbusz kartonokkal. Az összegyűjtött mennyiség éppen elég lett a holmijaink eltárolásához.
A dobozok készen álltak, a segítség is felsorakozott mögém, kezdődhetett a pakolás. 3 napon keresztül dobozoltunk, címkéztünk, izgultunk, nevettünk, kétségbe estünk, újra neki lendültünk és befejeztük a megkezdett munkát. Nagyon hálás volt a szívünk.
Közben a férjem a kecskeól lebontásán fáradozott. Aminek a felépítése hetekbe telt, most néhány nap alatt kellett hordozható formába hozni. Közben , hogy megpróbáltassunk, a férjem belelépett egy rozsdás szögbe, kitört rajta a láz, erejét vesztette (de nem akaraterejét), és így végtagjait vonszolva húzogatta a szögeket, döngette a falakat, bontotta a tetőt. Nagyjából a végére is ért.
Az autó előállt. Nagyon szakszerű irányítás mellett zajlott a csomagtér berakodása, segítőkezek is akadtak.
A sok személyes tárgy végre az autóba került. Az istálló elszállítása egy körben nem volt megvalósítható. Mennyire örültünk, hogy kaptunk egy újabb lehetőséget, egy újabb kört. Ez nem kis áldozat, idő volt a felajánló részéről.
A lepakoláshoz is jutott segítő kéz. Nem kis áldozat volt a szülők részéről, hogy hatalmas pakkunkkal együtt befogadtak bennünket. A tiszta, rendezett udvar pillanatok alatt rakodó térré alakult. Mit hova tegyünk? Lassan minden a helyére került.
A sok izgalom is lassan a végére ért. Már nagyon vártuk. Egy ideig biztos nem szeretnénk költözni.:)
Jó újból és újból felidézni az eseményeket, és hálát adni.
Ez az esemény költözésünk története. Egy évvel ezelőtt lázas készülődésbe kezdtünk. Isten vezetését, útmutatását megértve, összepakoltunk és 50 km-rel távolabbra költöztünk.
Nem kis izgalommal telt el számunkra ez az időszak. Véget értek a táborok, a húgom még éppen nálunk "nyaralt", amikor jött a felajánlás, hogy egy testvér a teherautójával kész bennünket elszállítani.
3 nappal az indulás előtt, még semmi sem volt dobozban. Ekkor a húgom látva az erő feletti próbatételt, felajánlotta, hogy marad és segít mindenben.
A dobozok már ott sorakoztak, megtöltésre várva, egy kis szobában. Ennek a története is egyedi. Egyik nap elhatároztam, hogy Transporterrel útnak indulok, és felkeresek néhány üzletet dobozgyűjtés céljából. Ekkor az egyik kolléga felajánlotta, hogy szívesen velem tart. Jó szerevező lévén (ez nem rám vonatkozik:), hamarosan a főbb üzleteket sorba látogattuk (én csak ámultam) és megtelt a kisbusz kartonokkal. Az összegyűjtött mennyiség éppen elég lett a holmijaink eltárolásához.
A dobozok készen álltak, a segítség is felsorakozott mögém, kezdődhetett a pakolás. 3 napon keresztül dobozoltunk, címkéztünk, izgultunk, nevettünk, kétségbe estünk, újra neki lendültünk és befejeztük a megkezdett munkát. Nagyon hálás volt a szívünk.
Közben a férjem a kecskeól lebontásán fáradozott. Aminek a felépítése hetekbe telt, most néhány nap alatt kellett hordozható formába hozni. Közben , hogy megpróbáltassunk, a férjem belelépett egy rozsdás szögbe, kitört rajta a láz, erejét vesztette (de nem akaraterejét), és így végtagjait vonszolva húzogatta a szögeket, döngette a falakat, bontotta a tetőt. Nagyjából a végére is ért.
Az autó előállt. Nagyon szakszerű irányítás mellett zajlott a csomagtér berakodása, segítőkezek is akadtak.
A sok személyes tárgy végre az autóba került. Az istálló elszállítása egy körben nem volt megvalósítható. Mennyire örültünk, hogy kaptunk egy újabb lehetőséget, egy újabb kört. Ez nem kis áldozat, idő volt a felajánló részéről.
A lepakoláshoz is jutott segítő kéz. Nem kis áldozat volt a szülők részéről, hogy hatalmas pakkunkkal együtt befogadtak bennünket. A tiszta, rendezett udvar pillanatok alatt rakodó térré alakult. Mit hova tegyünk? Lassan minden a helyére került.
A sok izgalom is lassan a végére ért. Már nagyon vártuk. Egy ideig biztos nem szeretnénk költözni.:)
Jó újból és újból felidézni az eseményeket, és hálát adni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)